Almás pite

Almás pite

A mostani bejegyzés az almás pitéről fog szólni. Ez egy olyan sütemény, 

amivel könnyedén csökkenthetjük az almakészletet, hogyha sok sérült, puha 

gyümölccsel rendelkezünk. Ezért itt egy recept, hogyha másnak is szüksége 

van erre a lépésre. 

Hozzávalók:

35 dkg liszt

fél csomag sütőpor

15 dkg margarin

15 dkg cukor

2 tojás sárgája

tejföl

alma (6-8-10 db mérettől függően)

Elkészítés menete:

A lisztet összekeverjük a sütőporral, majd összemorzsoljuk a 

szobahőmérsékletű margarinnal. Ehhez a masszához hozzátesszük a cukrot, 

a tojássárgákat, és megfelelő mennyiségű tejfölt és tésztát gyúrunk belőle. 

Két részre vesszük, és tepsi nagyságúra nyújtjuk. Az egyik lapot a jó alaposan 

kivajazott tepsibe helyezzük, erre érkezik az almás töltelék. Tetszőleges 

mennyiségű almát lereszelünk, fahéjjal, és cukorral ízesítjük és a tésztalapra 
tesszük. A tölteléket készíthetjük úgy is, hogy az almát megpároljuk, egészen 
addig, amíg a levét elfövi. Majd még melegen 10 dkg vajat keverünk bele, és 

rákenjük a tésztánkra. A töltelékes tésztára ráhelyezzük a második lapot, 

megkenjük tojással, villával alaposan megszurkáljuk. Majd a sütőbe tesszük.  

Változtatásaim, megjegyzések:

A tejföl mennyisége a tésztától függ. Ha tejföl nélkül is alaposan összeáll, 

akkor kevesebbet teszünk bele, viszont ellenkező esetben több tejfölt 

használunk. Nekem ehhez most kb. 1 dl volt szükséges. 

Ne felejtsük el a tészta nyújtása előtt még egyszer átgyúrni a tésztát.

Nyújtás közben lisztezzünk, hogy a tészta se a deszkára, se a sodrófára ne 

ragadjon rá.

Mikor a kinyújtott tésztát tesszük a tepsibe nagyon óvatosnak kell lenni, 

nehogy kiszakadjon. Ehhez bizonyára minden családnak van saját 

megoldása, de én megosztanám a mi technikánkat: a sodrófát a tészta 

közepéhez tesszük (párhuzamosan az alakzat két oldalával), majd a hátsó 

felet ráhajtjuk a másik félre. Így a sodrófát emelve tudjuk áthelyezni a tepsibe.

A töltelék elkészítéséhez két fajta módot ír a recept, de mi nem szoktuk a 

párolós megoldást választani, inkább az egyszerűbb, gyorsabb megoldást. 

Ennek végeredménye nem egy nagyon puha massza, hanem egy tartással 

rendelkező almás töltelék.

Az általunk használt módszerben a pucolt gerezdeket tesszük reszelőgépbe, 

de ezt természetesen egyszerű reszelővel is megtehetjük, csak nekünk ez 

így időtakarékosabb. A kapott reszeléket markonként megnyomkodjuk, de 

csak annyira, hogy ne az összes levét veszítse el, hanem csak annyit, 

amennyi ki szeretne jönni belőle. Ezeket az adagokat egy másik tálban 

fahéjjal összekeverjük, viszont a cukrot csak a tésztára tett almára tesszük rá, 

különben az összes levét kiereszti, ezzel lemosva a fahéjat. 

Van egy olyan lépés, amikor a kész süteményt megkenjük tojással. Ez a 

lépés arra szolgál, hogy sárgább, fényesebb legyen a teteje, de nálunk ez a 

lépés kimaradt abból, amit kóstolónak vittem. Ezen kívül amúgy sem 

érzem fontosnak, hogy ettől a kenéstől picivel keményebb legyen a tészta. 

Látványában sem hiányzik annyira, mivel szerintem így is elég ízletesen néz 

ki.

Azt a részt viszont ne felejtsük el, hogy megszurkáljuk a tésztát. Ez arra

szolgál, hogy a sütés közben keletkező gázok el tudják hagyni a 

süteményünket. Így ezeket a villa szúrásokat nyugodtan tegyük sűrűn, 

kb. 4-5 cm-ként.

Vélemények:

Most már sikerült elérnem, hogy mindenki írjon valamit. 😊 Úgyhogy itt vannak 

az értékelések.

Nadia: nyamm

Timi: nagggyon jó 😍

N. Hanna: Nagyon finom lett, 5/5*

Dorka: Egy falatnyi almás-varázs!

V. Hanna: Ha ősz, akkor Ancsi féle almás pite.

Bius: Nagyon jó puha a tésztája. Ajánlom.

Lili: Nagyon finom, pont olyan, mint a nagymamámé! Köszi Ancsi :) 

Köszönöm szépen az értékeléseket!

Remélem sikerült inspiráló ötletet adnom, és ki fogjátok próbálni. 

Mindenkinek jó sütést kívánok! :) 

Kekszrolád

Kekszrolád

Az első bejegyzésem a kekszroládról szól. Ez egy könnyen elkészíthető, finom,

sütésmentes édesség.

Hozzávalók:

12 dkg cukor

1 dl tej

2 evőkanál kakaó

10 dkg vaj (vagy margarin)

10 dkg darált dió

25 dkg háztartási keksz

1 rumaroma (pontos mennyiségért olvass tovább :))

Elkészítés menete:

A kekszet kézzel darabokra törjük (kb. 1 cm2) és a darált dióval összekeverjük. A cukrot, 
kakaóport összekeverjük, majd lassacskán hozzáadjuk állandó keverés mellett a tejet. 

Utána feltesszük a tűzre és forrásig kevergetjük, akkor levesszük a tűzről és a vajat állandó

keverés közben felolvasztjuk a kakaós folyadékban. Amikor a vaj elolvadt, ráöntjük a diós

kekszre és az egészet jól összekeverjük. Hagyjuk kihűlni, amikor már éppen csak langyos,

hozzáöntjük a rumaromát, azzal is jól elkeverjük. Aztán zsírpapírra vagy folpackra 

kitesszük, hosszúkás rúd formára göngyölgetjük és hűtőszekrénybe tesszük, legalább 

24 órára. Utána lehet szeletelni. Csak annyit kell felszelni, amit elfogyasztunk, mert 

melegen megpuhul.

Változtatásaim, megjegyzések:

Én több adagot szoktam készíteni, mert egyetlen rúd nagyon gyorsan elfogy. Viszont 
nagyobb adagnál sokkal több a háztartási keksz mennyisége, amiből már csak ennyi 
adagot is fárasztó összetörni. Ezért én azt találtam ki, hogy nem az összes kekszet töröm
össze, hanem fele-fele arányban darált háztartási kekszet használok (ez kapható boltokban,
nem saját kézzel darálom le). Így, például a mostani esetben, 25 dkg darált és 25 dkg 
egyben kapható keksz került a süteménybe.

A recept 24 órát ír tárolási időnek, ez azért van, mert ez alatt a keksz megpuhul, viszont a
tészta megfelelően összeáll, így könnyebb vágni. De ha, nem akarunk annyit várni, egy 
éjszakányi állás is elég ahhoz, hogy nagyjából kész legyen. Ilyenkor még nem annyira puha
a keksz (bár ez a kóstolókat nem zavarta, nem tűnt fel nekik, hogy nem tartottam be a 
teljes receptet).

Ez a recept anyukám nagynénjétől származik, aki ezt régen még írógéppel készítette neki. 
Ezért van az, hogy olyan mennyiséget tartalmaz, amely manapság már annyira nem 
nyilvánvaló (rumaroma). Ez úgy szerepel, hogy 1 rumaroma, hiszen régen csak egyfajta
kiszerelésben volt kapható, viszont most sokfajta méretű kiszerelés kapható. Mi 30 ml-es 
csomagot szoktunk használni, aminek egy adaghoz a negyedét használnánk el. De 
természetesen ezt ízlés szerint tegyük hozzá.

A sütemény diót tartalmaz, de nem kell megijednie annak, aki nem szereti a diót. Ugyanis 
én sem szeretem, mégis nagyon kedvelem a végeredményt. Viszont az allergiásoknak 
javaslom hogy próbálják ki, hogy dió helyett több darált kekszet (azért jobb, ha ez darált, 
mert annak jobban hasonlít az állaga, és nem lesz gond azzal, hogy a süti szétesik és nem 
áll össze) tesznek bele. Én  ugyan még ezt nem teszteltem le, de megfordult már az ötlet a 
fejemben. De ez a sütemény valószínűleg jobban fog hasonlítani a kókuszgolyó 
tésztájához.

Vélemények:

Mi ezt a süteményt nagyon szeretjük a családban, de érdekelt, hogy az osztálytársak mit 
gondolnak róla. Tehát itt vannak azok az emberek, akik hajlandóak voltak írni nekem pár 
szót, azután, hogy megkóstolták.

Bori: Nagyon finom. :)

Timi: Tavaly is kaptam ilyet, és nagyon ízlett. Jó, hogy ilyen sok keksz van benne.

V. Hanna: Milyen jó, ha van az osztályban valaki, aki ilyen jól süt. 10/11

N. Hanna: Nagyon-nagyon finom. 😊

Nóri: Nagyon finom!! 😳

Ezeket az értékeléseket kaptam, és mindenki más, aki még kóstolta, szintén dicsérte. 

Remélem, hogy ti is kipróbáljátok, és jól fog sikerülni.  

Bemutatkozás

Sziasztok!
Ebben a videóban elmondom a legfontosabb tudnivalókat a blogról.
Hamarosan jön az első sütiről szóló bejegyzés.